Ma nem strandoltunk. A gyerekekkel a délelőtt egy részét a közeli játszótéren töltöttük, amíg Viki főzött. A játszótér nagy része tornaeszközökből áll.

Utána közösen kitakarítottuk a lakást.

Amíg mi itthon szorgoskodtunk, Béla az egyetemen volt. Minden hétköznap be kell mennie, mert ügyeletes.

Famaguszta csak 40 ezres város, mégis önálló egyeteme van, sok-sok karral. Az oktatás angol nyelven folyik, a diákok többsége törökországi, vagy iráni.

A kisebbségi nyomásnak engedve kora délután bementünk egy játékboltba, és vettünk pár olyan holmit, amit otthon nem lehet. Nagy sikere volt egy olyan kisautónak, ami a hűtőben megváltoztatja a színét. Azóta a gyerekek állandóan a hűtőt nyitogatják.

Andris ezen felül kapott egy lovagi páncélt is.

Késő délután meglátogattuk a helyi piacot, ami csak csütörtökönként van nyitva.

Ez egy igazi, keleti hangulatú vásár, ponyvákkal, nagy hangon kiabáló árusokkal...

... és elégedett nézelődőkkel.

Akarom mondani, elégedett vásárlókkal.

A piac után egy közeli háromemeletes mindenes boltba tértünk be, ahol már Andris sem unatkozott.

Végül Viki a helyi supermarketbe is bement, de a szomszédjában lévő új játszótér hatására oda "nagy bánatunkra" mi már nem tudtuk követni.

A nap fáradalmait a helyi Burger City fagyi részlegén hevertük ki.