ciprus

Andris volt a reggeli ébresztő már 5:20-kor (otthoni idő szerint), ami végülis nem is durva, ha helyi idővel számolunk. Délelőtt megint kisétáltunk a tengerhez. Kicsit későn indultunk, és már hőség volt. A víz pedig hideg.

A szörfruhák szerintem nagyon bejöttek, bár Andris még így is sírt, hogy hideg neki. Bálint meg egész addig élvezte a dolgot, amíg a lábához nem ért valami növényke. Onnantól csak csimpaszkodni volt hajlandó. Nagyjából ott véget is ért a fürdés.

A part homokos, és van egy kis zátonyszerűség a parthoz közel. Azt céloztuk meg.

A képen: "Legény a ... zátonyon"

Voltak halak több féle is, néhány kagyló, meg "mohás" kövek. Ennyi a vízi élővilág. Meg szemét. Abból rengeteg van. Vízben is, de főleg a parton. A part jóformán egy szemétlerakó hely. Az odaúton is rengeteg szemétkupac hevert a növények között. Kár érte. A művelt föld itt vörös. Leginkább a gánti bauxitbánya színéhez hasonlít. Ami nem termő föld, az homokos, poros, köves keverék. Furcsa, hogy ilyen körülményekhez is lehet alkalmazkodni. Rengeteg gyík van, még 2 óriás "gyíkot" is láttunk, fogalmam sincs, mi a nevük.

Délben bementünk ebédelni Béla bácsi kocsijával az egyetemre. Gyönyörű a parkja, sok különleges növénnyel.

Andris felébredése után felkerestük a játszóteret. Jó messze van, és már majdnem feladtuk a keresést, mire a helyiek útbaigazítottak. Még nincs teljesen kész, de már használható. Érdekessége, hogy rengeteg csúszda volt, 

néhány hagyományos hinta, két forgó hinta,

egy büfé, ahol lehetett bérelni elektromos kisautót meg csocsót (bár ezt sehol nem láttuk kiírva), volt egy óriás sakktábla,

de egy darab homokozó sincs. Igaz, annak ott a tengerpart, vagy az utca. Legalább homokvárat mindenféle szeméttel is fel lehet majd díszíteni. Ami viszont tényleg nagyon hiányzott, az az árnyék. Látszott, hogy majd lesznek fák, amik évek múlva árnyékot is adhatnak, de addig is valami félig fedett terület jól jött volna. Nem volt tömeg, gyakorlatilag csak mi használtuk.   

Visszafelé nézegettük a házakat. Íme, egy tipikus, szép „palota”:

… és portája:

A sorházaknál kicsit nagyobb a tisztaság, mert ott a kivitelező ügyel a szemét elszállításáról. Legalábbis az átadásig. A játszótéren túlzás nélkül 2 méterenként voltak kukák, ennek ellenére szemetes volt.

A főutakkal párhuzamosan vannak szerviz utak, ami egyfajta járda és út egyben. Ezt mindenkinek a maga háza előtt kell megépítenie megfigyelésünk szerint. Ugyanis ahol csillogó bevásárlóközpont épül, az előtt az út jobb, minta főút, míg a szomszéd üres telek előtt felvettük a gyerekeket, hogy ne szúrja meg a lábukat a gaz. Emiatt nem is igazán léteznek mellékutcák. Vannak főutak, onnan leágaznak utcák, amik csak addig tartanak, ameddig a telkeket eladták. Tehát egy adott helyre csak egyféleképp lehet eljutni.

 

Szinte csak új építésű házakkal találkoztunk, ami már réginek számít, az sincs több 20 évesnél. A házak többségén van napelem. És mindegyiken megtalálható a több száz literes melegítő tartály. Ebbe külön kocsival szállítják a vizet (Béla állítása szerint a hideg víz is ebben a formában kerül a házakhoz, azaz nincs vízvezeték), majd a nap felmelegíti, és ez a meleg víz. Persze van rásegítő is, de alapból ezt használjuk a fürdésre. Inni belőle tilos. Nekünk legalábbis. A mi házunk tetején 10 kisebb és 5 nagy ilyen tartály van. Ez a házunk, az 1. emeleten lakunk, és van lift. Bálint otthon a negyedikre gyalog jár, de itt előszeretettel liftezik az elsőre is.